Segítség az óvodáskori nehézségekben

A közel harminc éve gyógypedagógusként dolgozó Metzger-Madarász Natália nagy megtiszteltetésként élte meg, hogy szakmai munkája elismeréseként megkaphatta a Bárczy István-díjat.

– A kitüntetés megerősített abban, hogy jó úton járok, valóban azt csinálom, amit tennem kell. Örülök, hogy ezt a hivatást választottam, mert gyógypedagógusként nagyon sokat segíthettem és segíthetek abban, hogy az együtt nevelés, illetve a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek felnőttkori társadalmi integrációja megvalósulhasson – mondta Metzger-Madarász Natália, aki jelenleg részmunkaidőben az SNI-s gyerekek fejlesztésével foglalkozik a kerület egyik tagóvodájában, korábban pedig – több mint 15 évig – főállású gyógypedagógusként dolgozott ugyanitt.

– Miért szorul egyre több gyermek szakember segítségére?

– Sok oka van, hogy ilyen magas az SNI-s gyerekek száma. Egyrészt felgyorsult világban élünk, és ennek minden következménye tetten érhető a gyerekek fejlődésében, valamint nagyon sokat változtak a szülői attitűdök, illetve a nevelési elvek, elképzelések, de befolyásoló tényező a rengeteg, mindennapjainkat érintő információ és informatikai háttér is. Másrészt az orvostudomány fejlődése magával hozta, hogy egyre kisebb babákat képesek világra segíteni és életben tartani. A koraszülöttségnek azonban következménye is lehet, amely megnyilvánulhat eltérő fejlődésmenetben, a mozgás-, beszéd-, az értelem vagy az érzékszervek fejlődésének normálistól eltérő alakulásában.

– Mi a korrekció menete?

– A gyerekek pici korukban bekerülnek a korai fejlesztésbe, amelynek során a problémák vagy nyomtalanul eltűnnek, vagy az óvodában, iskolában is fennáll a további fejlesztési igény, a különleges bánásmódra való jogosultság, azaz a későbbiekben is megsegítést igényelnek. A gyógypedagógiai, pszichológiai diagnosztika is óriásit fejlődött, így sokkal több módszerünk, eszközünk és eljárásunk van az eltérések szűrésére, majd az egyénre szabott fejlesztési terv összeállítására. Az SNI-s gyermekek közösségbe való integrálásához a szakértő bizottság döntése szükséges. A diagnózis megállapítása után az együtt vagy külön nevelés megállapítása következik, majd a megfelelő intézmény kijelölése, a fejlesztési javaslatok megfogalmazása.

– Legkésőbb az autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekeket integrálták.

– A gyakran előforduló viselkedési problémáik a spektrumzavar tüneteként értelmezhetők, nevelésünk során annak feloldására törekszünk: egy nyugodt pihenősarokkal, mozgásos lehetőséggel vagy akár más, egyéni megoldásokkal. A velük való kommunikálást az ún. „Én könyvvel”, a rugalmasság eltéréseit pedig a képes napirenddel támogatjuk. Néhány éve a virtuális autizmussal is foglalkoznunk kell. Az autizmus jeleit mutató 2-3 évesek többségénél ugyanis a televízió, a mobiltelefon és a tablet túlzott használata kiváltó ok lehet.

Tamás Angéla